Zalaegerszeg számos látnivalót és programlehetőséget kínál minden korosztály számára.
Nagy kedvencem az 1968-ban megnyitott Göcseji Falumúzeum, amely az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye. A Zala folyó holtága és az eredeti helyén maradt Hencz-féle vízimalom köré több településről származó épületeket állítottak fel, mintha egy 19. századi falu lenne. Látható itt egyebek mellett kovácsműhely, fa harangláb, boronafalú ház, hegyi pince, kamarás ól, istálló, pálinkafőző kunyhó, torkospajta, kerített ház, füstösház, kerekes, gémes- és bodonkút. A létesítményt folyamatosan fejlesztik, azóta egy szép fogadóépület és egy fatemplom is épült, melyben ökomenikus miséket tartanak egy-egy esemény keretében. Az egykori göcseji építészet és tárgykultúra bemutatása mellett a skanzen kedves, régies, hangulatos miliője, szépen rendben tartott szinte megelevenedő paraszti portái, ligetei, kicsiny fahidjai kitűnő lehetőséget kínálnak a feltöltődésre. Nyári rekkenő hőségben sokszor voltam itt kisgyermekeimmel, hogy a nagy, lombos fák alatt hűsölve szemléljük az állatokat, lássák ezt a fajta világot is. De szívesen részt vettünk a különböző rendezvényeken pl. tököt faragtunk és talkedlit ettünk Márton napján. Most már lehet húsvétkor tojást keresni, tavaszi, őszi munkákkal ismerkedni, ill. egyéb interaktív hagyományőrző vagy múzeumpedagógiai programon is részt venni.
A falumúzeum tőszomszédságában van az Olajipari Múzeum. Azzal a céllal létesítették 1969-ben, hogy bemutassa a hazai szénhidrogén-bányászat és ipar történetét. 1993 óta a vízbányászat történeti emlékeit is gondozza, bemutatja. A szabadtéren a fúrótornyok, egyéb csodagépek, himbák, gázátadó állomások, gőzgép mellett megtekinthetjük még a szoborparkot, a magyarországi szénhidrogénipar több jelentős személyiségének bronz mellszobraival. Beltéren iparbemutató kiállítás található terepasztallal, makettekkel, s a főként a Kárpát medencéből származó kőzetek, ásványok kiállításán még világító kőzeteket és ősmaradványokat is láthatunk.
A két (Olaipari és Falumúzeum) látogatásához kombinált jegy is vásárolható.
A Múzeum a város másik pontján lévő épületében, Zalaegerszeg, Wlassics u. 13. szám alatt a magyarországi szénhidrogénbányászat úttörőjének, dr. Papp Simon geológus, egyetemi tanár, akadémikusnak, valamint a vízbányászat jeles alakjainak, a Zsigmondyaknak- életét és munkásságát bemutató emlékkiállítások láthatók. Itt tekinthető meg többek között a Magyar Olajipari Múzeum történetét bemutató minikönyv (4 x 5 cm) magyar-angol nyelven, valamint a világ legkisebb könyvei közé tartozó Japánból származó 3 db angol nyelvű 2 x 2 x 1 mm méretű könyvecske.
A skanzentől érdemes elsétálni az olai temetőbe, ahol egy 220 éves hársfa áll a XVIII. századi vargák céhe által építtetett bájos kápolna mellett. Ugyanitt XIX. századi későbarokk sírköveket is felfedezhetünk.
Pár kilométerre innen él a Város fája, a több mint 450 éves szenterzsébethegyi szelídgesztenyefa szintén egy kápolna közelében, de ma magántulajdonban lévő területen áll.
Olában maradva érdemes betérni a pár éve gondosan felújított 1925-ben épült, neobarokk stílusú Jézus Szíve Plébániatemplomba, amely a ferences rendházzal van egybeépítve. Keresztelőkútját Németh János keramikusművész, szobrász adományozta 2001-ben. A szép szakrális épület esténként csodálatos fényfürdőben tündököl. A templom másik oldalán létesítették Mindszenty József bíboros tiszteletére a Mindszenty-kertet a város egykori plébánosának életnagyságú szobrával; a keresztúttal, fákkal, virágokkal, padokkal, egyben a lelki elmélyülést is szolgálva.
(forrás: zalaegerszegturizmus.hu)
